Munkavédelmi szolgáltatás
1. Gépek és berendezések munkavédelmi vizsgálata
A GÉPMI Kft. tevékenységi köre kiterjed az alábbi munkaeszközök munkavédelmi megfelelőségi vizsgálatára,
• időszakos biztonsági felülvizsgálatára
• üzembehelyezés előtti
• felújítás, áttelepítés utáni felülvizsgálatára
• időszakos ellenörző vizsgálatára
• ergonómiai szakvélemények elkészítésére
Vizsgálati területek
• Fémipari alakító gépek
Prések
Élhajlító gépek, cső- és egyéb hajlítógépek
Lemezollók
Kivágó- lyukasztógépek, nibbelők,
Szegecselőgépek
Fém fröccsöntőgépek
• Fémipari forgácsológépek
Megmunkáló központ
Esztergagépek
Fúró, maró, menetvágógépek
Gyalugépek
Sorjázó, élező, köszörülő, csiszoló, tükrösítő, fényező szerszámgépek
Fűrész és darabológépek
• Gumi- és műanyagipari gépek
Fröccsöntőgépek és formázóprések,
Palackfúvógépek,
Extruderek,
Granulálógépek
Daráló és örlőgépek,
Kalanderek és egyéb hengerlőgépek
• Faipari gépek
Körfűrészgépek,
Szalagfűrészgépek,
Marógépek,
Gyalugépek,
Kombinált faipari gépek,
Csiszológépek
• Anyagmozgató gépek:
Szállítószalagok,
Konvejor pályák,
serleges elevátorok,
• Élelmiszeripari berendezések:
Töltő, csomagoló, cimkézőgépek
• Egyéb berendezések:
Szemcseszóró berendezések,
Aprító- osztályozó és örlőgépek,
Szerelő berendezések, automaták,
Robotok,
Festő és felületelőkészítő berendezések,
Bálázógépek,
Tekercselő berendezések,
Kábelgyártó gépek,
Cipőipari berendezések,
Ablakgyártás speciális berendezései
Üveggyártás és berendezései
Árokásás gépei
2. Üzembe helyezést megelőző és időszakos biztonsági felülvizsgálatok végzése
A munkavédelmi üzembe helyezést a Munkavédelmi Törvény írja elő gépek, illetve technológia esetén.
A munkáltatói üzembe helyezés elrendelését megelőzi a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, ami feltétele munkavédelmi üzembe helyezésnek. A vizsgálat a hatályos az MSZT oldalán elérhető szabványok alapján történik.
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot a törvényi előírásnak megfelelően munkavédelmi szakmérnök végzi, melynek során azt vizsgálja, hogy az adott gép megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek.
3. Szaktanácsadás a feltárt hiányosságok elhárításához
Szaktanácsadás során, az újonnan telepített vagy felújításra szoruló gépek, berendezések vizsgálata során, a munkabiztonságot szolgáló védelmi rendszerek próbaüzeme történik, az akkor feltárt hiányosságokat a szakmérnök tanácsadó hibajegyzékben rögzíti. A szaktanácsadás során elsősorban a villamos berendezések, gép vezérléseinek hiányosságaira, benyúlás elleni védelem, indítás leállítás, különösen a vészleállítás és a burkolatok kialakítását tekinti át, a nyitható reteszelt és fix illetve optoelektronikai rendszerek terület szkennerek által védett területekre fokuszál.
4. Munkavédelmi szakvélemények készítése gyártói minőség tanúsításhoz, hibafeltáráshoz
Vizsgáljuk a szükséges munkavédelmi dokumentumok meglétét és azok tartalmát
( gépkönyv használati és karbantartási utasítás).
A gépvizsgálat során feltárt hibákról hibajegyzék készül, amely szintén szabvány alapú, vizsgálja a gép veszélyeit, pneumatikus és hidraulikus eszközeinek üzembiztonságát, biztonságos üzemet biztosító villamos berendezéseit és a gép vezérlését.
A hibafeltárást követő javítások elvégzése után kerül sor a jegyzőkönyv kiadására.
5. A biztonságos üzemeltetéshez szükséges dokumentációk (üzemeltetési, kezelési, karbantartási utasítások, gépkönyvek) készítése
6. ?
Sok esetben tapasztaljuk, hogy régebbi gépekre, berendezésekre vonatkozó típusazonos gépkönyvek nincsenek, vagy nem magyarnyelvűek, azokhoz üzemeltetési, kezelési és karbantartásii utasítások elkészítését vállaljuk.
7. Munkakörnyezeti mérések (zaj, megvilágítás, levegőtisztaság) végzése, megoldási javaslatok kidolgozása
A kivitelezést alvállalkozók bevonásával végezzük.
8. Érintésvédelmi és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégzése
Megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberekkel rendelkezünk a teljeskörű szabványossági vizsgálatok elvégzésére
9. Munkahelyek általános munkavédelmi feladatok ellátása, tanácsadás
• Munkahelyi és gépekre vonatkozó kockázatelemzés,
• Kémia kockázatok feltárása, elemzése és értékelésének elvégzése,
• Egyéni védőeszközök rendjének szabályozása, tanácsadás, egyéni védőeszközök juttatásának tekintetében,
• Orvosi vizsgálatok rendjének szabályozása a foglalkozás egészségügyi orvos bevonásával.
• Munkavédelmi oktatások elvégzése dokumentált módon.
• Javaslatok kidolgozása új üzemcsarnokok létrehozása, gépek áttelepítése esetén a telepítés biztonságtechnikai körülményeire – egészséges és biztonságos munkahelyek kialakítására.
• Biztonság és egészségvédelmi terv
•
10. Munkahelyi Balesetek vizsgálata
Mi minősül munkabalesetnek?
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Az sérülés akaratán kívül történik és van külső hatás (pl.:kézi szerszám, állvány, vagy kézi anyagmozgatás esetén felemelt tárgy)
Akkor is munkabalesetről beszélünk, ha a munkáltató megbízásából, a munkavégzéssel összefüggésben, következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
A munkavállalónak kötelessége a munkavégzés közben vagy azzal kapcsolatosan bekövetkezett baleseteket munkáltatójának a jogszabályban előírt módon a bekövetkezést követően még az nap jelenteti, a munkáltatónak pedig kötelessége a tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni.
A munkakieséssel járó munkahelyi balesetekről baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni!
Amennyiben súlyos kimenetelű balesetről van szó, annak kivizsgálása, és a jegyzőkönyv elkészítése munkabiztonsággal foglalkozó szakember és a foglalkozás egészségügyi szolgáltató közös feladata. A baleset kivizsgálását az esemény bekövetkezése után haladéktalanul meg kell kezdeni.
A késedelmes kivizsgálás nehezíti a baleset körülményeinek rekonstruálását, valamint a helyszín megváltozása lehetetlenné teheti az összes veszélyforrás, köztük a balesetet előidéző okok felismerését. Emiatt pedig nehezebb megszüntetni ezeket az okokat annak érdekében, hogy hasonló baleset a későbbiekben ne fordulhasson elő.
Cégünk vállalja munkabalesetek kivizsgálását, és a jegyzőkönyv szakszerű elkészítését.
Munkabalesetek bejelntése, kivizsgálása, nyilvántartása
A munkáltatónak kötelessége három éven belül tudomására jutott sérüléseket, baleseteket kivizsgálni és belső nyilvántartásba felvenni. A munkakieséssel járó munkahelyi balesetekről, munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni. A baleseteket a munkáltató vagy megbízottja vizsgálja ki és készíti el a jegyzőkönyvet.
A súlyos csonkolásos vagy halálos munkabaleseteket, vagyis az azonnali jelentéskötelezett balesetek kivizsgálását a területileg illetékes munkabiztonsági felügyelőség képviselője is vizsgálja.
A munkabaleseteket be kell vezetni a munkáltató baleseti nyilvántartásába (munkabaleseti napló).
A munkáltató minden munkabalesetről köteles az alábbi adatokat nyilvántartani:
• sérült nevét, munkakörét
• a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét
• az esemény leírását
• a sérült ellátására tett intézkedést
• a sérült folytatta-e munkáját
• tanuk nevét, lakcímét
• a bejegyzést tevő nevét, munkakörét.
Ami nem munkabaleset!
Minden olyan baleset, amelyhez külső hatás nem köthető, bekövetkezése sors szerű.
pl.: szívinfarktus, epilepsziás rohamból származó sérülések, lumbális sérülések, amelyek nem köthetők kézi anyagmozgatás során történő teheremeléshez.
Üzemi-úti balesetek
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából valóhazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek.
Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e.
11. Építőipari munkavédelmi koordináció
Mikor van szükség a munkavédelmi koordináció feladatainak ellátására?
Az épületek kialakításának munkálatai során számos olyan munkafázis alkotja a tevékenységet, ahol baleset kialakulásának veszélye áll fenn, Az építőipari tevékenység tehát magas kockázatú tevékenység, így az ilyen munkát végző vállalatok esetében kiemelten fontos területnek számít a munkavédelem, és azon belül is a munkavédelmi koordináció kötelező feladatainak szintű ellátása
Azokon a területeken, ahol egyszerre végzi a tevékenységét több kivitelező is ilyenkor bonyolult munkakörnyezet jön létre, ahol nagyon fontos az egyes résztevékenységek kockázatának ismerete, a munkavégzés összehangolása a súlyosabb kimenetelű munkahelyi balesetek elkerülésének érdekében, ahol nagyon fontos az egyes résztevékenységek kockázatának ismerete, a munkavégzés összehangolása a súlyosabb kimenetelű munkahelyi balesetek elkerülésének érdekében
Mit csinál a munkavédelmi koordinátor?
A munkavédelmi koordinátor a jogszabályban meghatározottak szerint már a tervezés időszakában is együtt működik.
Tervezési időszakban a munkavédelmi koordinátor
A tervezővel való szoros együttműködés segítségével minimalizálja a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségét és maximalizálja a biztonság követelményeinek megvalósulását a különböző feladatokat ellátó személyekkel – szolgáltatókkal
Az építési tevékenység alatt a munkavédelmi koordinátor
– elősegíti a tevékenységek összehangolását az egyes alvállalkozók között
– amennyiben szükséges javaslatot tesz a változtatásokra
– folyamatos ellenőrzése alatt tartja a munkafolyamatokat – természetesen munkavédelmi szempontból, a munkavédelem követelményeit figyelembe véve
Milyen jogszabály vonatkozik a munkavédelmi koordinátor alkalmazására?
A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladatait és a tevékenység elvégzésének feltételeit az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet és még számos más munkavédelemhez köthető jogszabály, szabvány határozza meg. Az építőipari kivitelezési terv készítése és a kivitelezés során is közre kell működjön munkavédelmi koordinátor. A rendelet alapján a kivitelezési munkálatok nem kezdődhetnek meg biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítése nélkül.
Elengedhetetlen, hogy megfelelően képzett és szakmai tapasztalattal rendelkező, gyakorlatias, jogszabályi tudásanyagban is jártas személy legyen.
Kifejezetten fontos, hogy jó csapatjátékos legyen és kiemelkedően kommunikáljon, megfelelően kezelje a konfliktusokat